8 hónapos a ténsasszony

Nem fogok hazudni: baromi nehéz. Kizárólag velem alszik, úgy, hogy rám van tapadva, ha megmozdulok, akkor azonnal felpattan a szeme is és ő is. Tegnap óta áll hivatalosan, két hete mászik és pár hónapja interaktív.

Itt éppen követ eszik

Ezért nem írok. Mert dögrováson vagyok. Mert néha úgy érzem, hogy kész vagyok teljesen, mert nincs időm semmire, pedig nagyon kéne. De ez nem szenvedés, csak most nehezebb, oszt jónapot.

Nagyon sokat eszik a drága, az elején fellépő gondoknak nyoma sincs. Isten vigyáz rá, tőle kaptuk. Végül is nem rossz baba, csak nagyon hangos, ha éhes, fáradt, kakis, vagy unatkozik. 🙂

Gyönyörűszép Krisztiánomnak véget ért az ovira, ha megy szeptemberben, akkor már nagycsoportos lesz. Ő is kicsi csecsebogyóm, nagyon szeretem...

Read More

Szerelemmel

Amikor Zsófi reggel ébred és rám néz, akkor tiszta boldogságot látok a mosolyában. Amikor pedig csak néz, azokkal a hatalmas kék szemeivel, látom benne a rajongást és a szeretet felém, zavarba jövök, mert nem érzem, hogy megérdemlem egy ilyen csodálatos embertől.

De mai napig félek, hogy elveszítem őket. Nem úgy, testileg, hanem lelkileg. Gyötör minden nap. Hogy jó anya vagyok? Jól csinálom? Annyi sok bántást kaptam az elmúlt évek alatt, amik jogtalanok voltak (tényleg, az ítélkezésről fogok írni, mert szerintem fontos téma), hogy beitta magát a szívembe és csak félek és csak félek. Pedig tudom, hogy jól csinálom, de az emberi rosszindulat fertőző. Ha nem kapod el, akkor is megbetegít.

De akkor is boldog vagyok és kész. 🙂

Read More

Jótanácsok kezdő anyukáknak

Úgy döntöttem, ha már ennyire tapasztalt vagyok, írok egy rakás okosságot, amit soha, senki nem mond el. Anya sem.

Ma a telepelus tapasztalata lesz közkincsé téve:

Pelenkázni nagyon gyorsan kell, mert a láb felemelése a kisded részére egyenlő egy utasítással, hogy eresszen ki még egy hatalmas adagot. 

Read More

Szoptatás mindenáron (?)

Múlt héten tejlázam volt. Már előző nap is fájt a mellem, de reggel arra ébredtem, hogy kegyetlenül ráz a hideg, nem tudok talpra állni és minden mozdulatban azt éreztem, hogy ezernyi kést döfnek a mellembe, ami vörös volt több helyen is.

Tudtam, hogy be van gyulladva és azt is, hogy sürgősen orvoshoz kell mennem, mert ha ez begennyesedik, akkor tályog alakul ki, az pedig műtét. Uram fel is vitt délelőtt, megkaptam az antibiót, meg algopirynt, estére sokkal jobban lettem. Másnap még jobban, harmadnap kutya bajom sem volt. Igen ám, de Lujzika kezdett megvadulni esténként. Üvöltött és sírt és zokogott és csak cibálta a mellemet, majd kifáradva aludt el éjfél felé. Tudomásul kellett vennem, hogy nem elég az anyatej.

3 vagy 4 napot vártam, hogy si...

Read More

Hosszú éjszakák

Tegnap mindenki elkapta a hányós-hasmenős vírust, én is. Jó móka volt, nem is részletezem, ezt jobb inkább elfelejteni.

De ami utána jött, az túltett mindenen! Kislányom mostanában úgy döntött, hogy éjjel nem alszik. Egyszerűen nem. Hajnal 3-kor már bőgve ringattam, ő meg a gyönyörű édes hangján néha gőgicsélt, néha nyávogott, de beintett. Viszont fél 4-kor én nyertem! Há-há-há! Krisztián pedig fél 6-kor ébredt. Kezd kiégni az agyam.

(utóirat: utánaolvastam, megpróbálom nappal ébren tartani, hogy éjjel aludjunk is. Ezért vettem egy játszószőnyeget. Ha én azt mondom, hogy éjjel alvás van, akkor lehet bármilyen tündéri a kicsikém, akkor is alvás van!)

Read More

A nagycsalád neheze

Hát ím, eljött a mumus. Hánynak, hast mennek.

Az egyik dolog, amitől a hideg kiráz. Vasárnap jöttünk haza Csurgóról, hétfőn Vivi már panaszkodott, hogy rosszul van, délután ki is dobta a taccsot és ez ment nála egész éjjel. Krisztián most hányta össze a szőnyeget, mikor indultunk volna oviba. Felöltözve, nagykabátban és bundasapkában hányt. Meg most is az imént.

A kicsi hajnal 3-ig ordított, én hulla vagyok, ők meg stabilan betegek. Hurrá, hurrá, hurrá.

Read More