Szoptatás mindenáron (?)

Múlt héten tejlázam volt. Már előző nap is fájt a mellem, de reggel arra ébredtem, hogy kegyetlenül ráz a hideg, nem tudok talpra állni és minden mozdulatban azt éreztem, hogy ezernyi kést döfnek a mellembe, ami vörös volt több helyen is.

Tudtam, hogy be van gyulladva és azt is, hogy sürgősen orvoshoz kell mennem, mert ha ez begennyesedik, akkor tályog alakul ki, az pedig műtét. Uram fel is vitt délelőtt, megkaptam az antibiót, meg algopirynt, estére sokkal jobban lettem. Másnap még jobban, harmadnap kutya bajom sem volt. Igen ám, de Lujzika kezdett megvadulni esténként. Üvöltött és sírt és zokogott és csak cibálta a mellemet, majd kifáradva aludt el éjfél felé. Tudomásul kellett vennem, hogy nem elég az anyatej.

3 vagy 4 napot vártam, hogy sikerül e ismét hozni a mennyiséget, de kis manóm tartós üvöltés bérletet vett. Tegnap nem bírtam és hatalmas lelkiismeret furdalás közepette megvettem a tápszert. Mikor megcsináltam neki, akkor is rosszul éreztem magam a bőrömben, mert a szoptatáspárti egészségügy, de leginkább az ősanya-csorda azt szajkózza, hogy mindenáron szoptatni kell, ki kell tartani, ha nem teszed, akkor szaranya vagy. Praktikákat kínálnak a weboldalak, azt éreztetve veled, hogy ha ezeket megteszed, akkor minden szuper lesz, ha pedig nem sikerül, akkor az a te hibád, mert hát ők megmondták a tutit…

Összeszámoltam, 8 év szoptatás áll a hátam mögött. Nagyon sok. A tapasztalat is, hisz ezzel jár. És mégis tápszerhez nyúltam és még most is kínoz az a tudat, hogy szaranya vagyok, mert biztos nem próbáltam meg mindent.

Ugyanakkor ott van az este. Zsófi kicsit csodálkozott a cumisüvegre és a benne lévő fehér tápra, de a létjogosultságát nem kérdőjelezte meg, megevett 70 milit és fél 10-kor aludt is. Most reggel 8 óra van és még alszik. Éjjel és hajnalban szopizott még, de semmi üvöltés nem volt.

Facebook Comments