2018-04-21
Legfrisebb agymenések
Vélemény-ütközetek

Vélemény-ütközetek

faceTényleg tisztelem Wittinghof Tamást, mert egy poros falucskából nagyon gazdag várost alkotott, de ma szépen csendben befejeztem követését. Átlépte azt a bizonyos lélektani határt. Elmebaj címen kiposztolt egy hírt (Itt elolvasható), idézek belőle:

 

az előterjesztés töredékes, indokolatlanul tesz különbséget erőszak és erőszak között, és
nem foglalkozik a családon belüli erőszak legelterjedtebb és legbrutálisabb formájával, az abortusszal.
Ráadásul az egyezmény Dúró szerint nem beszél arról a hatmillió magyar gyermekről, aki nem tudott megszületni az elmúlt fél évszázadban, mert magzati korukban kioltották az életüket.

Mit tehetnék? Egyetértek. Nem foglalkoznak velük, ők a csendes halottak és ez miatt eresztettem el pár hozzászólást, amit csak azért másolok be, mert nem tudom miért, de hátha valakinek megmenti az életét…

Párbeszéd:

A lavinát indító véleményem:  Nem vagyok jobbikos és nagyon tisztelem az ex-polgármesteremet, de ezúttal igazat adok a jobbiknak. Aki nincs tisztában azzal, hogy az abortuszkor egy embert tépnek ki az anyaméhből, akinek leszakad keze, lába, feje, akiből vér folyik és megáll a dobogó szíve, az nagyon szívtelen. Aki azt hiszi, hogy a gyilkosságon kívül nincs más megoldás, az beszűkült. És a Polgármester Úr is volt a hat hetes fejlődési fázisban, ahogy más is. Milyen jog az, ahol eldöntik, hogy ki születhet meg és lehet polgármester és ki az, akinek pusztulnia kell? Nem mellesleg az anya csak a saját teste felett dönthet, a benne fejlődő másik embernek egészen más a dns térképe és még az ujjlenyomata is más, tehát nem a saját teste.

1. válasz: Kedves Gabi Nagyné!
Csak részben adok igazat.Nagyon sok olyan eset van,amikor az abortusz sokkal jobb megoldás lenne,mint az,amikor egy gyerek méltánytalan körülmények között nő fel!Rengeteg ilyet hallani!

Én: Kedves Ancsa, köszönöm a tiszteletteljes választ! Mivel jómagam is azok közé tartozom, akiket ez a szellemiségű világ megölt volna irgalom néven, pedig ma már több gyermekes édesanya vagyok és lesznek unokáim is, ezért hadd mondjak ellent. Semmi sem állandó, semmi sem olyan, mint ami tegnap volt és ez igaz azokra is, akik ma jómódban élnek, holnap pedig földönfutóvá válnak. Esélyt sem kapnak ezek a gyermekek. És nem a jobbikot védem, mert az ő elgondolásaik tőlem messze állnak. De ki az, aki meg tudja mondani a saját életének akár a következő percét is, nem hogy egy másik élet jövőjét?

Kedves Gabi, az örvendetes, hogy te ennek köszönheted az életedet, de ez nem jelenti azt, hogy mások életében ilyen mélységben neked, vagy bárki másnak jogod lenne beavatkozni.

Kicsit bizarr, hogy inkább haljon meg egy gyerek, mint esélyt adni neki. Nem is kicsit bizarr, hanem nagyon. Pláne hogy még él az a korosztály, akiknek a legtöbbje mai szemmel nézve mélyszegénységben éltek és esetleg az Ön felmenői között is megtalálhatóak. Ha a nagyszülejét abortálték volna az Ön által leirt okokra hivatkozva, akkor most Ön nem hivatkozna semmire sem.

2. válasz: Minden abortusz lehet rossz dolog, de jó erőszak, na az sose volt/lesz. A Jobbik szellemi elődei 6 millió embert iparilag ‘abortuszosítottak’, emésztettek el.

Én: Kedves Juhász Gábor, ez így igaz! De a gyermek öröm és ajándék, ahogy az Ön születésének is bizonyára örült édesanyja. Írtam már másnak, engem abortált volna ez a világ, de megszülettem és a rossz indulású esélyek után mégis itt vagyok, saját otthonnal, saját gyermekekkel boldogan. Ha én azt mondom, hogy Önnek rossz lesz jövőre és irgalomból szeretném kivégezni, akkor ellent mond és felháborodik, teljesen jogosan!!!! Mert az Ön életével Ön felel, nem én és nem más! Az Ön életéhez senkinek semmi köze és ez igaz a többi életre is.
Ezért nem vagyok jobbikos, sem másmilyen párt vallású. Számomra az élet számít, nem az, hogy ki mennyit pakol bele a zsebébe politika címen és mekkora gyűlöletet képes szítani.

A mai világba minek szülni? Lassan mindent elvesznek! Szarért-húgyért dolgozunk (én napi 12 órát) és meg sem kapom még a 80-at se!

Én: Nem értem ezt a választ, kedves Melinda. Ha magának rossz, akkor más haljon meg, mert Ön biztosan tudja, hogy neki is rossz lenne és megfosztaná azoktól az örömöktől, amik magát is érik nap mint nap?

te ne keverd össze a szezont a fazonnal. Melinda a véleményét mondta el, de veled és a jobbikkal ellentétben nem kívánja azt, hogy mások ugyanúgy gondolják. Az érzelmi zsarolással pedig ne próbálkozz: amíg nem vagy az abortusz mellett döntők élethelyzetében, nem tudod, miért döntenek így. Más életébe durván beleavatkozni nincs felhatalmazásod.

Mi köze az abortusznak a nők bántalmazásához, megerőszakolásához, amit mondhatni tömegesen követnek el ellenük?

Én: Hm… nézzük csak: évente 100 ezer magzat van halálosan bántalmazva. Az azért nem semmi… a bántalmazás az bántalmazás és engem is vertek már. Tudom milyen a rettegés, így nem a levegőbe beszélek. De úgy látom, hogy már nincs rend az emberek fejében, mert míg az egyik bántalmazást elfogadják, a másik ellen ágálnak. Most vagy minden élet értékes és védendő vagy egyik sem. Vagy minden bántalmazás bántalmazás és törvény kell ellene, valamint büntetés, vagy egyik sem. Nincs középút, vagy az, vagy az.
Most látom, hogy valaki igen bizalmaskodó stílusban még válaszolt… Kedves Zsófia! Egyrészt nem ismerjük egymást, a tiszteletet még írásban is meg kell adni másnak, nem elég az utcán. Nem zsarolok érzelmileg, és voltam abortuszos élethelyzetben! Sőt! Nem légből kapott szavakkal dobálózok, ahogy itt sok ember, akik, mint maga is, úgy gondolják, hogy a gyilkosság az egyetlen megoldás, miközben fogalmuk sincs arról, hogy saját maguknak mi lesz a jövője, mégis másét olyan könnyen leírják!
Még valami, mert ez mellett azért se fogok elmenni: ” Más életébe durván beleavatkozni nincs felhatalmazásod. “
Mást megölni pedig senkinek sincs felhatalmazása! Ha egy gyermek születik, akkor az ember volt akkor is, amikor kikaparták! Tessék csak megnézni az abortuszról készült képeket és a kicsi kézről lehet ilyen durván nyilatkozni! Mindenki magából indul ki, tartja a közmondás, így az csak feltételezés, hogy mindenki lelki nyomorult egy-egy nehezebb élethelyzetben és abból nincs menekülés!

3. válasz: Gabi Nagyné azért kíváncsi lennék ha Téged megerőszakolt volna egy elmebeteg, ótvaras idióta és meg kellene szülni a gyerekét. Akkor milyen véleményed lenne ? ” a gyermek öröm és ajándék, ahogy az Ön születésének is bizonyára örült édesanyja “?
a megerőszakolt bosnyák nők nagy része az erőszakoló szerbektől fogant gyerekeiket elengedték a gyors hegyi folyóikon.

Én: Legfrissebb értesüléseim szerint létezik még örökbe adás és örökbe fogadás, ahol viszont hosszú a sor. Már máshol is kérdeztem: a megoldás az ölés?

4. válasz: Ne keverjük már a szezont a fazonnal! Itt a családon belüli erőszakot mossák össze az abortusszal! A családon belüli erőszak, mikor ledobja az 5. emeletről a gyerekét, vagy menekül az asszony mert megverik a gyerekei előtt, úgy, hogy másnap csak napszemüvegbe mehet az utcára! Semmi köze az abortuszhoz! Az abortuszról meg az a véleményem, hogy 12-14 éves kislány ne szüljön gyereket, mert agyilag nem érett erre! A megelőzésen legyen a hangsúly, ha már megtörtént nem kell egy gyereklány életét tönkre tenni idétlen törvényhozások miatt!

Én: Kedves Csenge, ha egy olyan orvos menti meg a gyermeke életét, amit egy 14 éves lány hozott világra, akkor nem gondolkodna el azon, hogy milyen jó, hogy mégis megszületett?

Sajnálom Gabriella, én önnel soha nem fogok ebben egyetérteni, sem a képviselőnővel sem! Igen van olyan eset mikor az abortusz a legjobb megoldás! Például erőszakból született gyermek, vagy egy éjszakás tinédzser kaland! Akkor vágjuk el annak a nőnek az életét, mert? Mi jogon? A másik nem kell eljutni az abortuszig! Felvilágosítás kell, és van az azonnali tabletta! Felelőtlenség is van! A hajléktalan hová szüli a gyermekét? És még sorolhatnék jó néhány érvet amiben ez a megoldás! Ostobaság keverni ezt a családon belüli erőszakkal.

Én: Kedves Csenge, dr. Ben Carson egy 13 éves édesanya gyermeke, akik nyomorban éltek, ő pedig ma a leghíresebb gyermek neurológus sebész, aki gyermekek ezreit mentette meg, pedig minden kritériumnak megfelelt, ami az abortuszt illeti és nem csak ő van egyedül olyan, akinek ugyanilyen volt a sorsa. De ha őt esetleg nem ismeri, akkor figyelmébe ajánlanám Beethovent.
Nézze, én ennyire nem vagyok idealista. Tudja Ön, hogy hány gyerek él most jelenleg intézetben, mert a szülei utcán vannak? Milyen életeséllyel indul egy Intézetben felnevelt gyermek Magyarországon? Ismeri ezeket a statisztikákat. Elgondolkodtató! Nézzen utánna! Hány gyermek születik fogyatékossággal, mert verték az anyát? Erről olvasott már? Ne fessünk kék lepkéket a falra könyörgöm!

Én: Tessék nekem statisztikát mutatni és máris megtudom, legfőképpen arra a számra lennék kíváncsi, ami azt mutatja meg, hogy egy gyermek azért lett fogyatékos, mert verték az anyukáját.
Nem idealista vagyok, hanem realista.

Lelkileg felőrölnek az ilyen párbeszédek. Gyerekek életéről fecserészünk, ők a halálukat pártolják, én az életet. De bármennyire is fárasztó, azt érzem, hogy muszáj tennem, mert ha már csak egy is megmenekül, akkor már megérte ez a lelki fájdalom. Az emberekben egy olyan kép van, ami már nagyon szürreális: az ő elképzelésük szerint ezen a világon olyan, de olyan nyomor van, hogy ide aztán nem szabad egy gyereket sem szülni! Mondják ők, akik már megszülettek. És ami nagyon durva, lenne hova szülni, lenne miből etetni, de a beszűkült szemléletük már azt mantrázza, hogy mindenből kevés van és nehogymár egy büdös kölökért változtassanak az életükön!

Van egy része a párbeszédeknek, ami viszont nem az én állítólagos idealista elképzeléseimet tükrözi, hanem a cáfolhatatlan múlt… azt tessék megérteni, hogy nagyanyáink korában az életszínvonal ennél rosszabb volt, dolgoztak reggeltől estig (legtöbben a földeken), mégis képesek voltak felnevelni a 6-8-10 gyereket! És itt jön az, amit mindenkinek a fejébe kellene vésnie: ha bármelyik felmenődet kikapartatja magából az édesanyja, akkor te most nem olvasod ezt el, a gyereked fejét nem simogatod, a párod nem öleled. Mert akkor te sem vagy és az abortuszt pártolók nem csak egy élettel játszanak, hanem azokéval is, akik abból a személyből születtek volna!

Viszont olvastam tegnap egy olyan észrevételt, ami tetszett és valahogy így szólt, kicsit átfogalmazva:

A gyerek következmény, és még el lehet tüntetni az árulkodó nyomokat. De a HIV nem az és rengetegen a felelőtlen és kockázatos szexualitástól esnek teherbe, ami nem csak az örömöt (gyermeket) hozhat, hanem a halált is.

Érdemes rajta elgondolkodni.

Facebook Comments
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com